Íme a kémia szöveg

Csapadékképződéssel járó kémiai reakciók

Csapadéknak nevezzük a vizsgált oldatból valamilyen módszer hatására kiváló, az adott rendszerben gyakorlatilag oldhatatlan anyagot. Azt a kémszert, amelynek hatására az oldatból a kinyerni kívánt anyag csapadék formájában kiválik, lecsapószernek nevezzük.

A kémiai reakció lényege: kémiai kötések felbomlása és új kémiai  kötések kialakulása. Ennek egyik fajtája a csapadékképződéssel járó kémiai reakció.

Csapadékképződéssel járó reakciók: Az elektrolit oldatok (olyan vegyületek, amelyeknek vizes oldata vagy olvadéka, mozgékony töltéshordozók ) összeöntésekor sok esetben oldhatatlan vegyületek, csapadékok keletkeznek. A csapadékképződés az oldódással és a disszociációval (A kémiai reakciónak az a fajtája, amikor egy anyag két vagy több másfajta anyagra bomlik ) ellentétes folyamat. A folyamat során az oldatban lévő ionok közül valamelyik kation és valamelyik anionnal vízben nagyon rosszul oldódó vegyületet képez.

Kémiai reakció:

Elsőrendű kémiai kötések felbomlásával és új kémiai kötések kialakulásával járó folyamat.

—Létrejöttének feltételei:

A reagáló anyagok részecskéi megfelelő térhelyzetben és

Megfelelő energiával ütközzenek

—Energiaváltozással is jár eszerint lehet:

Exoterm

Endoterm

—Megmaradási törvényei:

Tömegmegmaradás  törvénye

Az atomok megmaradásának törvénye

A töltésmegmaradás törvénye

—Leírása kémiai egyenlettel történik, amely lehet:

Sztöchiometriai

Ionegyenlet

—Mennyiségi viszonyai:

Sztöchiometrikus mennyiségek: a reakciókban részt vevő anyagok a reakcióegyenletben szereplő mennyiségi arányban vannak jelen

Meghatározó reagens: maradéktalanul átalakul, mennyiségéből lehet számításokat végezni

Kémiai reakciók csoportosítása a résztvevő anyagok száma szerint: 

—Egyesülés: két vagy több anyagból agy anyag keletkezik. pl.: magnézium égése

—Bomlás: egy anyagból több anyag keletkezik. pl.: a sütőpor a hő hatására gázokra bomlik, ezektől lesz lyukacsos a tészta

—

— —Kicserélődés:két vagy több anyagból több anyag keletkezik. pl.: csapadékképződés

Réz-hidroxid:

Tulajdonságok
Kémiai képlet	Cu(OH)2
Moláris tömeg	97,561 g/mol
Megjelenés	kékeszöld por
Sűrűség	3,37 g/cm3, szilárd
Olvadáspont	CuO-dá bomlik
Oldhatóság (vízben)	oldhatatlan
Oldhatóság (etanol)	oldhatatlan

Kísérlet:

Szükséges anyagok: réz (II)-szulfát (CuSO₄), víz (H₂O), nátrium-hidroxid oldat (NaOH)
Szükséges eszközök: 1 kémcső, tölcsér, szűrőpapír, vegyszeres kanál

Egy kémcsõbe öntsünk kb. háromujjnyi 0,1 mol/dm³ koncentrációjú réz(II)-szulfát oldatot, majd adjuk hozzá kevés 2 mol/dm³ koncentrációjú nátrium-hidroxid oldatot. Világoskék csapadék keletkezik (ez a reagens feleslegében nem oldódik fel).

- Ha melegítjük a kémcsõ tartalmát, akkor a csapadék lassan megfeketedik, víztartalmából veszít; Cu(OH)₂ helyett CuO, réz(II)-oxid keletkezik belõle.
- A rézvegyületek ionjai vizes oldatban komplex ionként vannak jelen. A réz (II)-ionok reagálnak a vízzel, hexaaqua-réz(II)-ionok [Cu(H₂O)₃]²⁺ keletkeznek. Ha a réz-hidroxid csapadékot leszűrjük, mossuk, és (nem megszárítva) tömény sósavat adunk hozzá, zöld színű oldatot kapunk (a rézionok komplexet képeznek a kloridionokkal, és ez zöld színű: [CuCl₄]^2-). Valamint a réz-hidroxid és a sósav reakciójában réz (II)-klorid keletkezik, ami tömény vizes oldatban szintén zöld színű.

Az alábbi reakció megy végbe:
CuSO₄ + 2 NaOH → Cu(OH)₂ + Na₂SO₄

Felhasználása

A mezőgazdaságban gombaölőszerként, a kerámiaiparban pedig színezőanyagként hasznosítják.

Élettani hatás

Mint minden rézsó, a réz(II)-hidroxid is mérgező hatású, valamint szemet, bőrt és a légutakat is irritálhatja. Használata során gumikesztyű és védőszemüveg használata javasolt. Szembe kerülés esetén azonnal, bő vízzel ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni.

Ezüst-bromid:

Tulajdonságok
Kémiai képlet	AgBr
Moláris tömeg	187,77 g/mol
Megjelenés	Halványsárga színű, szilárd
Sűrűség	6,47 g/cm3 (20 °C)
Olvadáspont	432 °C
Forráspont	700 °C (bomlik)
Oldhatóság (vízben)	Gyakorlatilag oldhatatlan,

Előfordulás:

A természetben a bromargirit nevű ásványként található meg. Ez az ásvány sárgászöld kristályokat alkot.

Felhasználás:

Az ezüst-bromidot a fényképészetben használják fel. A filmen egy zselatinréteg található, ami kolloid ezüst-bromidot tartalmaz. Ez a film fényérzékeny rétege.
Kolloidnak nevezzük az olyan anyagokat, amelyek részecskéinek nagysága nagyobb, mint az atomok és a molekulák mérete, de szabad szemmel még nem különböztethetőek meg, esetleg erős felbontású mikroszkóppal láthatóvá tehetőek. A kolloidok átmérője mintegy 10-szer, 100-szor nagyobb, mint az atomok és a kisebb molekulák mérete

Kísérlet:

Tegyünk egy kémcsőbe Kálium-bromid (KBr) oldatot, egy másikba Ezüst-nitrátot (AgNo₃). Öntsünk egybe ezt a két oldatod, és megfigyelhetjük, hogy azonnal kialakul az ezüst-bromid sárga színű csapadéka.

Az alábbi reakció megy végbe:

KBr+AgNo₃→AgBr+KNo₃

Vas-hidroxid:

Tulajdonságok
Kémiai képlet	Fe(OH)2
Moláris tömeg	89,86 g/mol
Megjelenés	szilárd barna
Sűrűség	3,4 g/cm3
Oldhatóság (vízben)	0,00015 g/100 ml (20 °C)

Előfordulás:

Maga a vas (II)-hidroxid gyakorlatilag fehér, de már oxigénnyomok is zöldes árnyalatot kölcsönöznek neki.Ha az oldat nincs oxigén mentesítve és a vas redukálódott, akkor a csapadék színe a vas (III)-tartalomtól függően zöldtől egészen vörösesbarna árnyalatig is változhat. Ezt a csapadékot „zöld rozsdának” is nevezik.

Kísérlet:

Tegyünk egy kémcsőbe vas-klorid (FeCl₂) oldatot. Öntsünk hozzá nátrium-hidroxidot (2NaOH). Megfigyelhetjük, hogy azonnal kialakul egy zöldes színű csapadék, a vas-hidroxid (Fe(OH)₂).

Az alábbi reakció megy végbe:

FeCl₂+2NaOH →Fe(OH)₂+2NaCl