Íme a kémia szöveg

Csapadékképződéssel járó kémiai reakciók

Csapadéknak nevezzük a vizsgált oldatból valamilyen módszer hatására kiváló, az adott rendszerben gyakorlatilag oldhatatlan anyagot. Azt a kémszert, amelynek hatására az oldatból a kinyerni kívánt anyag csapadék formájában kiválik, lecsapószernek nevezzük.

A kémiai reakció lényege: kémiai kötések felbomlása és új kémiai  kötések kialakulása. Ennek egyik fajtája a csapadékképződéssel járó kémiai reakció.

Csapadékképződéssel járó reakciók: Az elektrolit oldatok (olyan vegyületek, amelyeknek vizes oldata vagy olvadéka, mozgékony töltéshordozók ) összeöntésekor sok esetben oldhatatlan vegyületek, csapadékok keletkeznek. A csapadékképződés az oldódással és a disszociációval (A kémiai reakciónak az a fajtája, amikor egy anyag két vagy több másfajta anyagra bomlik ) ellentétes folyamat. A folyamat során az oldatban lévő ionok közül valamelyik kation és valamelyik anionnal vízben nagyon rosszul oldódó vegyületet képez.

Kémiai reakció:

Elsőrendű kémiai kötések felbomlásával és új kémiai kötések kialakulásával járó folyamat.

—Létrejöttének feltételei:

A reagáló anyagok részecskéi megfelelő térhelyzetben és

Megfelelő energiával ütközzenek

—Energiaváltozással is jár eszerint lehet:

Exoterm

Endoterm

—Megmaradási törvényei:

Tömegmegmaradás  törvénye

Az atomok megmaradásának törvénye

A töltésmegmaradás törvénye

—Leírása kémiai egyenlettel történik, amely lehet:

Sztöchiometriai

Ionegyenlet

—Mennyiségi viszonyai:

Sztöchiometrikus mennyiségek: a reakciókban részt vevő anyagok a reakcióegyenletben szereplő mennyiségi arányban vannak jelen

Meghatározó reagens: maradéktalanul átalakul, mennyiségéből lehet számításokat végezni

Kémiai reakciók csoportosítása a résztvevő anyagok száma szerint: 

—Egyesülés: két vagy több anyagból agy anyag keletkezik. pl.: magnézium égése

—Bomlás: egy anyagból több anyag keletkezik. pl.: a sütőpor a hő hatására gázokra bomlik, ezektől lesz lyukacsos a tészta

—

— —Kicserélődés:két vagy több anyagból több anyag keletkezik. pl.: csapadékképződés

Réz-hidroxid:

Tulajdonságok
Kémiai képlet	Cu(OH)2
Moláris tömeg	97,561 g/mol
Megjelenés	kékeszöld por
Sűrűség	3,37 g/cm3, szilárd
Olvadáspont	CuO-dá bomlik
Oldhatóság (vízben)	oldhatatlan
Oldhatóság (etanol)	oldhatatlan

Kísérlet:

Szükséges anyagok: réz (II)-szulfát (CuSO₄), víz (H₂O), nátrium-hidroxid oldat (NaOH)
Szükséges eszközök: 1 kémcső, tölcsér, szűrőpapír, vegyszeres kanál

Egy kémcsõbe öntsünk kb. háromujjnyi 0,1 mol/dm³ koncentrációjú réz(II)-szulfát oldatot, majd adjuk hozzá kevés 2 mol/dm³ koncentrációjú nátrium-hidroxid oldatot. Világoskék csapadék keletkezik (ez a reagens feleslegében nem oldódik fel).

- Ha melegítjük a kémcsõ tartalmát, akkor a csapadék lassan megfeketedik, víztartalmából veszít; Cu(OH)₂ helyett CuO, réz(II)-oxid keletkezik belõle.
- A rézvegyületek ionjai vizes oldatban komplex ionként vannak jelen. A réz (II)-ionok reagálnak a vízzel, hexaaqua-réz(II)-ionok [Cu(H₂O)₃]²⁺ keletkeznek. Ha a réz-hidroxid csapadékot leszűrjük, mossuk, és (nem megszárítva) tömény sósavat adunk hozzá, zöld színű oldatot kapunk (a rézionok komplexet képeznek a kloridionokkal, és ez zöld színű: [CuCl₄]^2-). Valamint a réz-hidroxid és a sósav reakciójában réz (II)-klorid keletkezik, ami tömény vizes oldatban szintén zöld színű.

Az alábbi reakció megy végbe:
CuSO₄ + 2 NaOH → Cu(OH)₂ + Na₂SO₄

Felhasználása

A mezőgazdaságban gombaölőszerként, a kerámiaiparban pedig színezőanyagként hasznosítják.

Élettani hatás

Mint minden rézsó, a réz(II)-hidroxid is mérgező hatású, valamint szemet, bőrt és a légutakat is irritálhatja. Használata során gumikesztyű és védőszemüveg használata javasolt. Szembe kerülés esetén azonnal, bő vízzel ki kell mosni és orvoshoz kell fordulni.

Ezüst-bromid:

Tulajdonságok
Kémiai képlet	AgBr
Moláris tömeg	187,77 g/mol
Megjelenés	Halványsárga színű, szilárd
Sűrűség	6,47 g/cm3 (20 °C)
Olvadáspont	432 °C
Forráspont	700 °C (bomlik)
Oldhatóság (vízben)	Gyakorlatilag oldhatatlan,

Előfordulás:

A természetben a bromargirit nevű ásványként található meg. Ez az ásvány sárgászöld kristályokat alkot.

Felhasználás:

Az ezüst-bromidot a fényképészetben használják fel. A filmen egy zselatinréteg található, ami kolloid ezüst-bromidot tartalmaz. Ez a film fényérzékeny rétege.
Kolloidnak nevezzük az olyan anyagokat, amelyek részecskéinek nagysága nagyobb, mint az atomok és a molekulák mérete, de szabad szemmel még nem különböztethetőek meg, esetleg erős felbontású mikroszkóppal láthatóvá tehetőek. A kolloidok átmérője mintegy 10-szer, 100-szor nagyobb, mint az atomok és a kisebb molekulák mérete

Kísérlet:

Tegyünk egy kémcsőbe Kálium-bromid (KBr) oldatot, egy másikba Ezüst-nitrátot (AgNo₃). Öntsünk egybe ezt a két oldatod, és megfigyelhetjük, hogy azonnal kialakul az ezüst-bromid sárga színű csapadéka.

Az alábbi reakció megy végbe:

KBr+AgNo₃→AgBr+KNo₃

Vas-hidroxid:

Tulajdonságok
Kémiai képlet	Fe(OH)2
Moláris tömeg	89,86 g/mol
Megjelenés	szilárd barna
Sűrűség	3,4 g/cm3
Oldhatóság (vízben)	0,00015 g/100 ml (20 °C)

Előfordulás:

Maga a vas (II)-hidroxid gyakorlatilag fehér, de már oxigénnyomok is zöldes árnyalatot kölcsönöznek neki.Ha az oldat nincs oxigén mentesítve és a vas redukálódott, akkor a csapadék színe a vas (III)-tartalomtól függően zöldtől egészen vörösesbarna árnyalatig is változhat. Ezt a csapadékot „zöld rozsdának” is nevezik.

Kísérlet:

Tegyünk egy kémcsőbe vas-klorid (FeCl₂) oldatot. Öntsünk hozzá nátrium-hidroxidot (2NaOH). Megfigyelhetjük, hogy azonnal kialakul egy zöldes színű csapadék, a vas-hidroxid (Fe(OH)₂).

Az alábbi reakció megy végbe:

FeCl₂+2NaOH →Fe(OH)₂+2NaCl

 Ez itt Az ezüst-bromid

Ez itt a Réz -hidroxid

Ez itt a vas-hidroxid

Kémia

Ugyanúgy mint fizikából, kémiából is van projekt-hét... Azok közé a szerencsések közé tartozunk, akik elsőnek adhatják elő "tudásukat". Mi a csapadékképződéssel járó kémiai reakcióban bizonyíthattunk... hát nem sült el valami fényesen....részletek máshol, de annak ellenére aki mégis kíváncsi rá, fölrakjuk az anyagot, de szerencsére a kísérlet ide nem kerül föl :D

És ha a YouTube videó nem tetszene...

https://docs.google.com/file/d/0B5c2Bx36szrzdjZwSTJObjRiU1U/edit

A pumpás vízi rakéta - videó

A pumpás vízi rakéta

Fizika Projekt

Pumpás vízi rakéta                            

A vízi rakéta egy viszonylag egyszerű kísérlet, amivel jól szemléltethető a rakéta-elv. A műanyag palackba vizet töltünk kb. az egy-harmadáig, szájába egy szorosan illeszkedő parafa dugót rakunk, majd telepumpáljuk levegővel. Ekkor a palackban a nyomás addig nő, amíg ezt a palack és a dugó bírják tapadási súrlódással. Ezt követően a palack lerepül, hátul áramlik ki a víz és ez hajtja előre a rakétát. Vagyis a vízrakéta azért repül el, mert a belepumpált nagynyomású levegő a hajtóanyagként szolgáló vizet nagy sebességgel lövi ki hátrafelé.

 Ezt bizonyítja Isaac Newton III. törvénye, a hatás-ellenhatás törvény: két test egymásra hatásakor az erők mindig páronként lépnek fel, a hatóerővel ellentétesen egy azonos nagyságú, ellentétes irányú, ún. reakcióerő lép fel. A vízi rakétában a hátralökődő víz a palackot előre hajtja. A két erő ugyanakkora nagyságú, de ellentétes irányú.

Ezen az alapelven alapul az igazi rakéták működése is, csak ott sokkal, nagyobb sebességgel lövődnek ki az égésből származó gázok.

Newton III. törvénye

Például: A ló húzza a kocsit - A hatás-ellenhatás törvénye szerint a kocsi ugyanakkora erővel húzza visszafelé a lovat. Tehát a kocsiból és a lóból álló testre semmiféle erő nem hat. A kocsinak és a lónak nem lenne szabad elmozdulnia. Miért mozog mégis a kocsi?
Ha a ló valahol a világűrben lebegne, a ló nem tudná húzni a kocsit. Helytelen azt gondolni, hogy a ló az egyik test a kocsi a másik test, amelyek hatást fejtenek ki egymásra. A ló és a vele összeerősített kocsi alkotja az egyik testet, a Földgolyó pedig a másik testet.
Miért mozdul el a kocsi, ha húzza a ló? - A kocsi a lóval együtt elmozdul az egyik irányba, a Föld pedig az ellenkező irányba. A ló patáival tulajdonképpen a Földgolyóra gyakorol erőt, el akarja mozdítani a másik irányba. A Föld el is mozdul, a ló pedig a vele összekötött kocsival elindul a másik irányba.

Mi is az a rakéta?

A rakéta olyan jármű vagy repülőeszköz, amely a sugárhajtás elvén, az égési gázok kilövellésével a mozgatáshoz szükséges tolóerőt a környezettől függetlenül állítja elő.

Az összes rakétatípusban az égési gáz a hajtóanyagból termelődik, amelyet a rakéta magával visz. A rakéta meghajtása az égési gázok gyorsulásával jön létre, ezt bizonyítja a hatás-ellenhatás törvény.

A rakéta kialakulásának története:

Az első rakéták az ókori Kínában jelentek meg Kr. e. 300-ban, de lehetséges, hogy csak 1000 évvel később. Ekkor tűzijátékokra használták őket. A 12. században jelentek meg a rakéták, mint fegyverek.

A 20. században Robert Goddard építette meg az első folyékony-hajtóanyagú rakétát. Már 1903-ban megjelent Konsztantyin Ciolkovszkij rakétáról szóló munkája (A világűr kutatása rakéta-meghajtású eszközökkel). A rakétafejlesztéshez hozzájárult az erdélyi születésű Hermann Oberth is. 1923-ban egy könyve jelent meg Rakéta a planetáris térben címmel.

A XX. században először Németországban végeztek komoly rakétakísérletekez, a második világháború idején, amelyekből megszületett a V-2.

2012.10.15. Budai vár

Ezek lennénk mi :) Budai Várban tett osztálykirándulás alatt készült a kép :) Néhányan biztosan idiótáknak néztek minket, na de kit érdekel? Hisz mi vagyunk a Defektes Kerekek :)

Kémia és fizika

Hogy mi is a kémia...Hm jó kérdés. Mindenkinek mást jelent, nekünk például még egy kivitelezhetetlen kísérletet a csapadékképződésről, melyet videó formájában végre is kell hajtanunk, ami mindennek a tetejébe még internetre is kerül, méghozzá ide. Remélem ezzel kevesebb időnk fog elveszni mint a fizikával.
Ezelőtt sosem gondoltuk volna, hogy milyen nehéz használható anyagot gyártani, de 2013. március 13.-a óta mindnyájan tudjuk, saját bőrünkön tapasztalva, hogy ez igenis nehéz feladat, ráadásul vizes is lehet az ember ha nem figyel oda kellőképpen. (fizika kísérlet)

Hát igen.... a fizika. Sokak szerint csodálatos tantárgy, de ezek a projectek. Élvezetesek, csak most itt vagyunk "ET-vel" és nem tudunk mit kezdeni vele

Még mindig az egyik rendszergazda

Ez itt az egyik rendszergazda ÖNARCKÉPE!!!